Kerékpárút Pellérdről

Amikor a nyitórendezvényre szóló meghívót elküldte Ács Petya, akkor összekészítettem a GPS kütyüt és a hidegbe való bringásruhát: végre föltrackelhetem a rég várt bringautat a valahai vasút nyomvonalán.

A polgármesteri beszéd. 200 méterre már áll az alap

Mondjuk nem egészen így történt, de amit láttam, azért megérte kitekerni Pellérdre. Nem kicsit: nagyon megérte.

Az első meglepetés: rengeteg autó és elegáns ember, és mindössze öten vagyunk kerékpárral. A sajtó csinos fotósa komoly erőket mozgat meg, hogy tömegként láttathasson bennünket a polgármesteri beszéd alatt. A polgármester számokat sorol és kivitelezőt dícsér. Utóbbinál csöndben morgok, mert a Víznyerőn jöttem, ahol a Pécsi víz hídját ugyan leterítették és végre sima és kemény, de a földút fölvágva kegyetlenül. Az utóbbi két év a pécsi köztereken és az Orfű felé készülő kerékpárút után a földmunkagépek inkább a teszetosza pusztítás képeit hívják bennem elő, de erre még visszatérek majd. Most a beszéd.

Most még csak autók

Megnyitóra szólt a meghívó, de ez voltaképpen csak alapkőletétel. Most kezdik az út építését. Dobogóra lép az ötletadó, Szczaurski József volt önkormányzati képviselő, a pellérdi Gazdakör kft. feje, és amit mond, az nagyívű lehetőséget vetít a szépszámú megjelentek elé. Mert teljesen logikus: a pécsi szakaszt be lehetne vinni a régi vasút nyomvonalán tovább, egészen a Főpályaudvarig, és a másik irányban le lehetne vinni a falvakon át, mesés tájon Harkányig, vagy még tovább.

Pécs és a Három folyó kerékpáros túraútvonal összekötése, amit vizionál. A vízió azonban nagyonis reális előnyökkel kecsegtet: kisfalvak turisztikai célként való megjelenése és fölemelkedése, Pécs vonzó turistacélként való megfogalmazása, egy európai szintű gondolat.

A tömeg elindul az állófogadás felé, azonban bennünk alábbhagy a bátorság – mégiscsak bringásruhában vagyunk -, és hárman elindulunk a Víznyerő útjain. Az építőmunkások állítása szerint ugyanis alig 200 méterre az ünnepségtől már aszfalt van az úton. A szokásos városi legenda, legyint erre Ács Petya, és vezet bennünket a pengegumis cangájával a vizenyőn. Irány a középső szakasz.

Így néz ki egy kerékpárút-alap

Amit ott látok, attól elakad a szavam. Merthogy az odáig rendben, hogy ha vasúti töltésen épül a bringaút, akkor van már egy stabil, biztos ágyazat, amire lehet építeni. Itt azonban a régi, már gödrös ágyazatot föltükrösítették és zúzottkő került rá, de úgy tömörítve, hogy stabilabban tartja a kerékpárt, mint a nemrég bejárt orfűi nyomon Szárazkút körül az ún. kötőréteg. Alap, nézek rá elhűlten: valódi alap! Kerékpárút alatt! De nincs igazam. Ez ugyanis csak az ágyazat. Kicsivel odébb már látható az alap: 5-10 centis beton a szilárdra tömörített kövön. Kezdem elhinni, hogy a kivitelező komolyan gondolja a polgármesteri beszédben idézett öt év garanciát.

Amely polgármesteri beszédben amúgy más is szerepel. Tervek: pihenőhelyek, kerékpártárolók, (bringa)sporthoz infópontok a későbbiek során. Itt, a gépek zajától kicsit távolabb, amíg másodszor és harmadszor is hitetlenkedve végigtekerünk a masszív betonon, kezdem elhinni, amit mondott. És aztán visszafelé, már a Víznyerő földútján újra megakad a szemem azon, hogy a legnagyobb pocsolyák mellett valaki átvágta az út peremét, a víz lefuthatott, és szinte száraz kerékkel (na jó…) lehet betekerni Pécsre. És erről eszembe jut a beszéd egy másik részlete: az út takarítása, ami fák között fut, Pellérd feladata, és erre évről évre költséget kell elkülönítenie. Ahogy a víz levezetését elnézem, ezek a pellérdiek képesek rá, és még a végén tényleg gondozni fogják az utat.

A tömörített kőágy már most jobban tartja a cangát, mint másutt az aszfalt kötőréteg

Végezetül néhány szám. A most elkészülő nem egészen 4 km-es szakasz 154 millió forintba kerül. Ebből 23 milliót Pellérd áll. Nem állhatom meg, hogy összehasonlítást tegyek: az előzetes becslések szerint 30-40 millióból megoldható lenne, hogy a megépülő út ne szintben keresztezze a gyilkos forgalmú DNy-i elkerülőt, hanem egy „okos műtárgyon” alatta menjen át. Erre – az elkerülő Kovácstelep alatti kereszteződésében tavaly elütött és röptében meghalt kerékpáros esetét meggondolva is – létkérdés, hogy költsön Pécs városa, még mielőtt gyermekhalál tenné az ötletet vörös jelek közé. A pellérdi kerékpárútnak ugyanis odáig csodálatos a vonalvezetése: egészen biztos, hogy megnő rajta a Víznyerőn már most is jelentős (kis)kamasz bringaforgalom.

Tükör által homályosan. A táj télen-nyáron szépségekkel teli

Újra számok. Az út két méter széles lesz és kétoldalt fél-fél méter zúzottkő-padka szegélyezi majd. Napi 500 kerékpárosegységgel számolnak a döntéshozók, azaz nagyjából 200-250 ember fogja naponta használni az utat. Ha ezt csúcsidőre bontom, akkor a két méter meglehet, kevés, de ha úgy készül el a zúzottkő padka is, ahogy az eddigiek, akkor nagyonis elég lehet. Jövő év március 31. a munka befejezésének és május 30. a műszaki-jogi átvétel határideje.

Az út a jelen tervek szerint egy éles jobbkanyart véve az elkerülő mellett folytatódik majd. Ám tegye; ha nem szintben érnek át rá a kerékpárosok, akkor már jó, és bízzunk benne, hogy Pécs hamarosan tovább tudja építeni egyenesen az Extrémsportpálya és a Főpályaudvar felé. Ha így, akkor megvalósul Ács Petya gondolata, aki a PeReC pellérdi bringaklub nevében beszélt: a kapcsolat Pellérd és a pécsi belváros, valamint Kertváros és Urán között.

Simor Árpád