Szabadságjog-e a részegen kerekezés?

Alig lépett életbe, máris felháborodás övezi (1) a kerékpáros KRESZ (2) úgymond könnyítését (3). Nem csoda. Sokan értelmezik úgy, hogy eztán mattrészegen is lehet kerékpározni, ami nemcsak veszélyes, de bringásellenes indulatokra is készteti azokat, akik „kimaradtak a jóból”, azaz a többi jármű vezetőjét, akik viszont nem ihatnak továbbra sem jottányit sem.

Ők még nem részegen tekernek a Millenáris Velodromban (MTI fotó, Bruzák Noémi. D_NOE20140719015)

A szabály legfőbb hibája, hogy a közlekedés legvédtelenebb résztvevőjének olyan lehetőséget ad, amivel erősen lerontja a képességét a veszélyek elkerülésére, sőt egyáltalán fölismerésére. Érthetetlen a KIK közleménye (4), ami azért tartja a szabályt megengedhetőnek, mert a részeg kerékpáros közveszélyt nem, csak önveszélyt jelent – nem is csak, hogy akkor minek a többi olyan szabály, ami a saját hülyesége ellen védi az embereket, hanemhát a kijelentés egyszerűen nem igaz. Könnyen belátható, hogy egy, a főút forgatagában egy kocsi elé dőlő kerékpáros könnyen lehet tömegkarambol kiváltója is akár. A közlemény zárógondolatát pedig egyszerű cinizmusnak tekinthetjük épp egy ilyen tartalmú rendelet kapcsán.

A másik komoly gond a szabállyal, hogy ún. gumiparagrafusként olyan helyzetet teremt, amelyben hatalmi szóval dönthető el valakiről, hogy bűnös-e vagy sem. Általában jobban kedvez a közlekedés biztonságának, ha kevesebb a szabály, azonban bizonyos helyzeteket mégiscsak szabályozni kell. Ezek a szabályok viszont létkérdés, hogy pontosak, okosak, minden helyzetben azonosan értelmezhetők legyenek. Ennek fontossága messze-messze túlmutat a kerékpárosokon.

Ezért most csak egy konkrét helyzetgyakorlatot vázolnék. Kerékpáros János túl az ötödik sörön és harmadik felesen víg kedéllyel teker hazafelé a hatos „halálútnak” becézett pécsi bevezető szakaszán. Szigorú József rendőr törzszászlós megszondáztatja, és annak a nézetének ad hangot, hogy Kerékpáros János részegségénél fogva alkalmatlan a vezetésre (a kerékpárt hajtó személy ugyanis járművezető). Ezt János – már csak a kitűnő felesek bátorító hatására támaszkodva is – másképp látja. Ő legjobb tudomása szerint egyenesen haladt. Tudjuk, és történetünk szereplői is jól tudják, hogy az elméletileg egyenesen haladó kerékpáros valójában egy elméleti szinuszgörbén halad és ennek ritmusában egyenletes oldalkilengése is van – épp ez adja meg az egyensúlyát. Mármost az alkonyatba hajló hatoson ki fogja eldönteni, hogy János amplitúdója még a biztonság, avagy már a veszélyesség mezejébe esik?

A választ az olvasóra bízom. Aminthogy annak megítélését is, hogy kerékpározás előtt érdemes-e annak ellenére részegségbe esni, hogy eztán ez immáron jogszabály adta elemi jogunk, vagy jobb az értelem által diktált szabályt követni és inkább mégis józanul tekerni. Az olvasóban és ítéletében megbízom. Azonban a többiek (és mindig a többiekkel van a baj), félek, már nem mérlegelnek sokat. Érdekes időknek nézünk elébe már megint.

(1) http://magyarnarancs.hu/narancsblog/egy-hangulatjavito-intezkedes-dogolj-meg-biciklista-90993

(2) 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet, http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14098.pdf , 11358. old.

(3) „Szombattól a főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, amennyiben a biciklista biztonságos vezetésére képes állapotban van – derül ki a KRESZ-t módosító rendeletből, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. A kerékpárosokat ezután nem lehet megbírságolni alkoholfogyasztás miatt, főúton és mellékúton sem.

A közúti közlekedésről szóló rendelet eddig úgy szólt, hogy járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Viszont ha az illető kerékpáros, és a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, csak a főúton nem ülhetett nyeregbe.

    A módosítás szerint viszont ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol.

    Módosult a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló rendelet is.

    Ez eddig a nem gépi meghajtású járművek vezetőinél 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál szabta meg a bírságolási határt (amennyiben a kerékpáros tette nem minősült bűncselekménynek). Akinek a szervezetében ennél több volt az alkohol, az főútvonalon közlekedve 30 ezer, míg mellékúton 10 ezer forintot fizetett. A mostani módosítás a nem gépi meghajtású járművek sorából törli a kerékpárt.” (MTI)

(4) „A KRESZ azon módosítását, mely szerint a kerékpáros fogyaszthat alkoholt, az indokolja, hogy a biciklisták esetében az önveszélyességen túl nem áll fenn a közveszélyesség lehetősége – közölte a Kormányzati Információs Központ szombaton az MTI-vel. [ … ]
A Kormányzati Információs Központ közleménye kiemelte: a járművezetés személyi feltételei közül csupán egy elem kerül ki: annak tiltása, hogy a kerékpáros szervezetében lehessen szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A többi feltétel, így többi között az, hogy a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban legyen, változatlan maradt – írták.
A közlemény hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. „(MTI)