Hogyan utaztak száz évvel ezelőtt a pécsváradiak Bajára?

…avagy a legrövidebb út bringával a Dunához

A Bajai híd megépítése (1908) és a Pécs-Bátaszék vasútvonal létesítése (1911) előtt a Báta és Szeremle közötti révátkelés volt a legrövidebb út az Alföldre.

De még a híd és a vasút megépítése után is nagy forgalom lehetett erre, talán azért mert a vasúti hídon nem lehetett szekérrel átmenni – legalábbis erre utal, hogy Bátától a Duna partjáig 1913-ban bazaltkövekkel kirakott utat építettek 2,5 km hosszban:

Honnét hozhattak ennyi követ? És kik rakhatták le, kézzel egyenként egymáshoz illesztve a köveket?

Száz év elteltével is jó állapotban van az út, pedig szántóföldekre visz, traktorok járnak rajta
(…és itt most nem teszünk semmiféle összehasonlítást a pécsi EKF 2010 „közterek és parkok felújítása” c. projekt
Ferencesek utcája Szent István tér felőli vége burkolat kialakításával…)

Báta a középkorban híres vásártartó hely volt, gazdag település, fontos rév és kikötőhely a Dunán, 1526-ban a mohácsi csata előestéjén itt tartottak országgyűlést – de azzal, hogy a XX században a vasútvonalat Bátaszék felé vitték és nem itt, hanem a Gemenci ártéren építették meg a töltést és a hidat – eldöntötték a későbbi sorsát.
Visszatérve a pécsváradi utazókhoz, hogyan jutottak el Pécsváradról Bátára?

Palotabozsok és Báta között még ma is megvan az a földút, amit később kihagytak a közúthálózat-fejlesztésből:

… és ma már csak néhány kósza pécsi túrakerékpáros jár erre…

A földúttól északra jelölt „egyvágányú vasútvonal” – az egykori Pécs-Bátaszék vonal – ma már sajnos szintén csak történelem…

A Bátai belvíz-átemelőnél rátérhetünk a Gemenci árvédelmi töltésen kijelölt kerékpárútra

(tényleg ezen a kapun kell átmenni!).

Hogyan és miért került ez a leírás egy bringás honlapra? Hát ezért, mert kerékpárral ma is ez a legrövidebb út a Dunához!
Kalandra fel, ha nem félsz elhagyni a betont!

fer