KRESZ módosítás 2010 – kerékpárosoknak!

Csongor — Tue, 05 Jan 2010 10:23:25 +0000

„Nyitott kerékpársáv”, „kerékpáros felálló hely” „kerékpáros nyomvonal”, forgalommal szemben az egyirányú úton, „kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja” és még sok minden más az új, január 1-től érvényes KRESZ-ben (pl. mopedautó és a quad is benne van!). A könnyebb áttekinthetőség érdekében a kifejezetten a kerékpárosokra vonatkozó részeket sárgával kiemeltük. Olvasd el!

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM

együttes rendelet módosításáról

1. §

A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása

(A rendelet 5. § változásai)

A módosítás előtt:

(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,

a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van,

b) amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, és

c) amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.

d) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek

(2) A vezető, mielőtt a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.

A módosítást követően:

„(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,

a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;

b) a járműre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla(ák)) van(nak) felszerelve;

c) amely a jogszabályban meghatározott műszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel;

d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;

e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek.

(2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), valamint a hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla(ák)) meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.”

A módosítás előtt:

(5) A hatósági jelzést a járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos.

A módosítást követően:

„(5) A hatósági jelzés(eke)t (rendszámtábla(ka)t) a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.”

(Ha az autó végén szállítod a biciklit… KVszerk.)

A rendszám alapján azonosítható a jármű, illetve annak tulajdonosa vagy üzembentartója. Az azonosíthatóság szabálykövető magatartásra készteti a járművek vezetőit. Az ellenőrizhetőség mellett tehát a hatósági jelzés a biztonságos közlekedés alapfeltételeit is garantálja. A módosítást az érintett hatóságok kezdeményezték a rendszám nélküli közlekedés visszaszorítása érdekében. A rendszámot jól látható helyen és módon kell a járművön elhelyezni, meglétét és állapotát indulás előtt ellenőrizni kell.

2. §

A forgalomirányító rendőr jelzéseit alkalmazó más hatóságok körére és ezek ellenőreinek intézkedési jogosultságaira vonatkozó rendelkezések pontosítása

(A rendelet 6. § változásai)

A módosítás előtt:

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a határőr, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó által, valamint a forgalmat ellenőrző Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatósága közúti ellenőre által adott jelzésekre is.

A módosítást követően:

„(4) Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre által adott jelzésekre is.”

A pontosítás az intézkedésre jogosultak között feltünteti a katasztrófavédelmi hatóságot is, és törli közülük a határőrt.

3. §

A polgárőrök tevékenységét szabályozó törvényi rendelkezések felülvizsgálatához kapcsolódó kiegészítés

(A rendelet 7. § változásai)

A módosítás előtt:

A jelzőőr jelzései

7. § A jelzőőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett – piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.

A módosítást követően:

„A jelzőőr jelzései

7. § (1) A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett – piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.

(2) Ha a forgalmat jelzőőr vagy polgárőr irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelző táblával – a jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt – a külön jogszabályban meghatározottak szerint előre jelezni.”

A rendőrség tehermentesítését célzó kormányzati törekvés a civil alapon szerveződő, a helyi viszonyokat jól ismerő polgárőrség jogköreinek kiterjesztése. A polgárőröket a polgárőrségről szóló törvény szeptemberi módosítása jelzőőri feladatok ellátására jogosította fel. A jogszabály szerint erre

· a rendőri intézkedést igénylő közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően,

· az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a polgárőrség és az óvoda vagy az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján lehet jogosult a polgárőr (ld. a 2009. évi LXXXIV. törvényt).

Ennek nyomán vált szükségessé a KRESZ rendelet ilyen értelmű kiegészítése is.

4. §

A változtatható jelzésképű (fényt kibocsátó) közúti jelzőtáblákra vonatkozó rendelkezések

(A rendelet 10. § változásai)

A módosítás előtt:

(3) A jelzőtáblákat – a (4)-(6) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel – a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.

A módosítást követően:

„(3) A jelzőtáblákat – a (4)-(7) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – a (4) és (5) bekezdésben említett kivétellel – a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.”

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 10. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű jármű vagy járműszerelvény kíséretét – külön jogszabály alapján – ellátó járművön, kíséret közben elhelyezhető fényt kibocsátó vagy megvilágított jelzésű jelzőtábla. Az így elhelyezett jelzőtábla rendelkezésének a kísérő és kísért jármű (járműszerelvény) mellett történő elhaladás közben kell eleget tenni.

(8) A fény kibocsátására alkalmas jelzőtáblán a jelzőtábla fehér és fekete jelzései egymással felcserélt színekkel is megjelenhetnek.

(9) A közúti jelzőtáblák az észlelést elősegítő sárga vagy fényvisszaverő sárga háttéren is elhelyezhetők.

(10) Az utasítást adó jelzőtáblán és a járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblán, a kötelező legkisebb, illetve a megengedett legnagyobb sebességre utaló felirat a sebességet km/órában határozza meg.”

A különböző fényviszonyok és időjárási körülmények között egyaránt jól látható, a forgalmi helyzethez rugalmasan alkalmazkodó információs táblák széles körű használatával számos baleset megelőzhető. E főként autópályákon használt rendszerek hatékonyságát nemzetközi példák igazolják. A közlekedésbiztonsági megfontolások mellett a torlódások csökkentésében, az utazási idő lerövidítésében is fontos szerepük lehet. A kormányzat e táblák elterjedését várja attól, hogy a KRESZ-módosítás alkalmazásukkal kapcsolatban új szabályokat, feltételeket rögzít. Így pl. e táblákon a fehér és fekete jelzések egymással felcserélt színnel is megjeleníthetők.

5. §

A kerékpáros forgalommal kapcsolatos jelzőtáblák fogalmának pontosítása

(A rendelet 13. § változásai)

A módosítás előtt:

e) „Kerékpárút” (26. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek; a segédmotoros rokkantkocsi, gépi meghajtási kerekes szék, illetőleg a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kétkerekű segédmotoros kerékpár, segédmotoros rokkantkocsi a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhet. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;

26. ábra

A módosítást követően:

„e) „Kerékpárút” (26. ábra): a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;”

A módosítás előtt:

i) „Gyalog- és kerékpárút” (26/d. és 26/e. ábra);

26/d. ábra

26/e. ábra

A módosítást követően:

„i) „Gyalog- és kerékpárút” (26/d. ábra): a gyalogos, a kerekesszék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el (26/e. ábra) a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;”

A módosítás részletezi a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút használatának szabályait. A burkolati jellel kettéválasztott gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok és kerékpárosok csak az út számukra kijelölt részén közlekedhetnek. A kerékpárosok közlekedésére kijelölt útfelületek kötelező használatát részlegesen feloldja. Az esetleges eltérés lehetőségének megadását közútkezelői döntési hatáskörbe utalja az 54. § kiegészítésével.

6. §

Járművek forgalmára vonatkozó új tilalmi jelzőtáblák bevezetése

(A rendelet 14. § változásai)

A módosítás előtt:

“d) Sebességkorlátozás” (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos;

30. ábra

A módosítást követően:

„d) „Sebességkorlátozás” (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik.”

A módosítás előtt:

“g) Tehergépkocsival előzni tilos” (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;

A módosítást követően:

„g) „Tehergépkocsival előzni tilos” (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel, valamint az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekkel előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, kétkerekű segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére; ha a jelzőtáblán számérték is megjelenik (33/a. ábra), az előzés tilalma csak az ezt az értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozik.

33. ábra

33/a. ábra”

A módosítás előtt:

r) „Tehergépkocsival behajtani tilos” (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival – kivéve a legfeljebb 2500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit -, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű ilyen járművel tilos behajtani;

43. ábra

44. ábra

A módosítást követően:

„r) „Tehergépkocsival behajtani tilos” (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival – kivéve a legfeljebb 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit – valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművel tilos behajtani;”

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő z/3. ponttal egészül ki:

„z/3. „Környezetvédelmi övezet (zóna)” (53/e. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” (53/f. ábra) jelzőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek. A kiegészítő jelzőtábla jelzi (53/g. ábra) azon környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó – a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett – matrica színét, amellyel rendelkező gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik. A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A kiegészítő jelzőtáblán „Kivéve engedéllyel” felirat is elhelyezhető.”

53/e. ábra

53/f. ábra

53/g. ábra

A „Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzés bevezetésével lehetővé válik a sűrűn lakott övezetekben a környezetet szennyező gépjárművek közlekedésének korlátozása.

A módosítás előtt:

(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.

A módosítást követően:

„(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja. A vasúti átjáró előtt a 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerinti veszélyt jelző táblával együtt elhelyezett, az (1) bekezdés d) pontjában említett jelzőtábla hatálya a vasúti átjáró kezdetéig tart.”

A módosítás pontosítja a vasúti átjárók előtt elhelyezett sebesség korlátozó jelzőtáblák hatályát.

A módosítás előtt:

(9) Ha az (1) bekezdés a)-d), z/1. és z/2. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.

A módosítást követően:

„(9) Ha az (1) bekezdés a)-d), f)-g), z/1., z/2. és z/3. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.”

A módosítás előtt:

(12) Az (1) bekezdés n)-t) pontjában említett jelzőtáblánál az út és a közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyűjtő- és kézbesítőszolgálat ellátására szolgáló járművel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a munka végeztével a járművel az utat haladéktalanul el kell hagyni.

A módosítást követően:

„(12) Az (1) bekezdés n)-t) és z/2. pontjában említett jelzőtáblánál a köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló járművel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a feladat elvégzése után az utat minden járműnek haladéktalanul el kell hagyni.”

A módosítás előtt:

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt “Kivéve engedéllyel”, “Kivéve taxi”, illetőleg “Kivéve…………… (tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és konflissal szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes és jogi személyek részére. A felsoroltakon kívüli egyedi engedélyek kiadására az NKH regionális igazgatósága jogosult.

A módosítást követően:

„(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve…..(tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat.”

A változtatásokkal egyes tilalmak (pl. megengedett sebesség vagy a tehergépkocsik előzési tilalma) a közútkezelő döntése alapján differenciáltabban, a tényleges út és forgalmi viszonyoknak megfelelően lesznek szabályozhatók.

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 14. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Ha a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblát (53/c. ábra) a „Lakott terület kezdete” (131-131/c. ábra) jelzőtáblával együtt helyezték el, a tilalom hatálya a teljes lakott területre kiterjed.”

A módosítás lehetőséget ad a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblák „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt történő kihelyezésére. Ezzel a nagy forgalmú utak települési átkelő szakaszain a teljes lakott területre érvényes forgalomcsillapítás valósítható meg. A megjelölt súlyhatárt meghaladó legnagyobb össztömegű tehergépkocsik ezeken az útszakaszokon nem közlekedhetnek.

7. §

Veszélyt jelző tábla bevezetése

(A rendelet 16. § változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő z/6. ponttal egészül ki.

[A veszélyt jelző táblák:]

„z/6. „Torlódás” (95/f ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott járművek;

95/f. ábra”

Az Európában számos helyen alkalmazott táblával a ráfutásos balesetek előzhetők meg a nagy forgalmú utakon (autópályákon) és ezek városi bevezető szakaszain. Változtatható jelzésképű táblán megjelenítve a valós forgalmi helyzetnek megfelelően késztetheti lassításra, az útvonal megváltoztatására, letérésre az autósokat.

8. §

Tájékoztatást adó táblák bevezetése

(A rendelet 17. § változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő d/2. ponttal egészül ki:

[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„d/2. „Magánút” (109/b. ábra); „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra) jelzőtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elől el van zárva.

109/b. ábra”

A magánút jelzőtábla arra figyelmeztet, hogy a tábla mögötti, közforgalom elől elzárt területen a KRESZ szabályai csak az út kezelője döntésének függvényében, tehát nem biztosan érvényesek. A tábla csak a „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzéssel együtt helyezhető ki.

A módosítás előtt:

“e) Várakozóhely” (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállítójármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra), a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti.

A módosítást követően:

„e) „Várakozóhely” (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. és 112/f. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra). A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti;

112/f. ábra”

A módosítás új táblát vezet be a csak kerékpárok számára fenntartott várakozóhely jelzésére.

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő g/6. és g/7. ponttal egészül ki:

[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„g/6. „Nyitott kerékpársáv” (117/g. ábra); a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését jelzi.

g/7. „Nyitott kerékpársáv vége” (117/h. ábra):

117/g. ábra 117/h. ábra

A módosítás meghatározza a „Nyitott kerékpársáv” fogalmát és a hozzá kapcsolódó jelzőtáblákat.

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő v/1. és y/1. pontokkal egészül ki:

[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„v/1. „Útirány előjelző tábla” (139/a – 139/b. ábra); a tábla autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt országok a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el;

139/a. ábra 139/b. ábra”

[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„y/1. „Útvonal megerősítő tábla” (145/a. ábra); a tábla autópályán és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;

145/a. ábra”

Az útirány jelző táblák a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően eltérő színekkel jelzik a különböző szolgáltatási színvonalat nyújtó úthálózatokat. Az útvonal megerősítő tábla az éppen elért kilométerszelvény és a következő csomópontig hátralévő távolság mellett a csomópontban választható leágazásokat is felsorolja. Az autós ennek köszönhetően időben fel tud készülni a megfelelő sáv kiválasztására, lekanyarodásra, ezzel a csomópontok biztonsága növekszik. Az időben rendelkezésre álló, pontos és részletes információkat adó táblák lehetővé teszik, hogy a vezető a megfelelő ütemben döntsön a továbbhaladás irányáról, így csomóponthoz érkezve a forgalmat nem lassítja, nem tartja fel, balesetveszélyes helyzetet nem okoz.

A módosítás előtt:

(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg, az úttesten kijelölt kerékpársávon a kerékpáros vagy az autóbusz forgalmi sávon az autóbusz – a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben – közlekedhet.

A módosítást követően:

„(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:

a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,

b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,

c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is

a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”

A módosítás részletezi azokat az eseteket, amelyekben erre utaló kiegészítő tábla engedélyezheti, hogy az egyirányú forgalmú úton az autóbuszok és kerékpárok a megjelölt iránnyal szemben is közlekedhessenek. A kerékpárosok ezt az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva, vagy az autóbuszok részére kijelölt irányban az általuk igénybe vehető buszsávban tehetik meg.

9. §

Új útburkolati jelek bevezetése

(A rendelet 18. § változásai)

A módosítás előtt:

h/1. „Előretolt kerékpáros felállóhely balra bekanyarodó kerékpárosok számára” (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az oda kerékpársávon érkező és balra bekanyarodó kerékpárosoknak, a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a tilos fényjelzés ideje alatt szabad a többi jármű elé – a besorolás általános szabályai szerint – besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.

153/a. ábra

A módosítást követően:

„h/1. „Előretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára” (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon ( 158/k. ábra) vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó kétkerekű kerékpárok a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjelzésének időtartamában szabad – a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai szerint – a többi jármű elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.”

A módosítás az előretolt kerékpáros felálló helyre vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezést pontosítja. A felálló helyre a kerékpárosok nem csupán kerékpársávon, hanem az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon is megérkezhetnek.

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 18. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az úttest vagy egy részének lezárása miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozásnál alkalmazott – az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott – sárga színű útburkolati jel kiegészíthető vagy helyettesíthető:

a) függőleges jelzőfelülettel és fényvisszaverő prizmával ellátott vagy

b) fényt kibocsátó

burkolati jelzőtestekkel.

A forgalmi rend átmeneti változásai fokozott baleseti kockázatot jelentenek. Ezért hasznos, ha a járművezetőket a sárga színnel felfestett útburkolati jeleknél jobban észlelhető prizmás vagy világító lengőfülek is figyelmeztetik pl. a sávváltásra.

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

„(9) Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom (158/k. ábra) jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.”

158/k. ábra

„(10) A nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv – az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot – az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladás ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.”

A módosítás rögzíti a kerékpáros nyomvonal jelölésére alkalmas burkolati jel formáját és a nyitott kerékpársáv használatának szabályait. A kerékpáros nyom a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelület. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.

10. §

A gyermekszállításra utaló jelzőtáblához kapcsolódó rendelkezések pontosítása

(A rendelet 20. § változásai)

A módosítás előtt:

“(6) Gyermekszállítás” (160/a. ábra), a személyszállító jármű elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében kíséret nélküli gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

A módosítást követően:

„(6) „Gyermekszállítás” (160/a. ábra): a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Az így megjelölt, az úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni vagy az autóbusz mellett elhaladni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad.”

A gyermekszállítás biztonsági követelményei bővülnek azzal, hogy a táblával megkülönböztetett iskolabuszok környezetében a fel- és leszállás a mindkét oldali irányjelzővel jelzett ideje alatt más járművek csak fokozott óvatossággal, lassabban közlekedhetnek.

11. §

A gyalogosok közlekedésének új szabálya

(A rendelet 21. § változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 21. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.”

A kerékpáros forgalom segítése érdekében a rendelkezés a közös gyalog- és kerékpárutak esetében figyelmezteti a gyalogosokat a körültekintő és elővigyázatos közlekedésre.

12. §

Haladás az úton

(A rendelet 25. § változásai)

A módosítás előtt:

(2) Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.

A módosítást követően:

„(2) Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.”

A módosítás feloldja a kerékpárosok szoros jobbra tartási kötelezettségét. Ezzel egyidejűleg az általános jobbra tartási kötelezettséget az 54. § kiegészítésével megerősíti.

A módosítás előtt:

(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.

A módosítást követően:

„(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.”

A szabályozás az újonnan bevezetett nyitott kerékpársáv esetében is alkalmazandó.

A módosítás előtt:

(6) Járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy rakománya ezek fölé nyúljék.

A módosítást követően:

„(6) Járda, járdasziget, gyalogút, gyalog- és kerékpárút, kerékpárút, nyitott kerékpársáv és kerékpársáv mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű szerkezeti eleme vagy rakománya ezek fölé nyúljék.”

A szabályozás a gyalogutak, gyalog- és kerékpárutak, nyitott kerékpársávok és kerékpársávok mellett is tiltja az elhaladást a felsoroltak fölé nyúló járművel vagy rakománnyal.

13. §

Sebességhatárok bevezetése, egységesítése

(A rendelet 26. § változásai)

A módosítás előtt:

(1) Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:

a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

- autópályán	130 km/óra,
- autóúton	110 km/óra,
- lakott területen kívül egyéb úton	90 km/óra,
- lakott területen	50 km/óra,

A módosítást követően:

„[(1) Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]

a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

	aa) autópályán	130 km/óra,
	ab) autóúton	110 km/óra,
	ac) lakott területen kívül egyéb úton	90 km/óra,
	ad) lakott területen	50 km/óra,”

A módosítás előtt:

d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral

40 km/óra,

A módosítást követően:

[Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]

„d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral

40 km/óra

”,

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

[Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]

„da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó

kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,

db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó

kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,

d/2) a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,

d/3) a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra,”

A módosítás előtt:

(2) Ha a “Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

A módosítást követően:

„(2) Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.”

A 3500 kg megengedett össztömeget meg nem haladó járművek konstrukciós sajátosságai, teljesítménymutatói megegyeznek, az ezekre a járművekre vonatkozó sebességhatárokban, sebességkorlátozásban ezért a korábbi különbségtétel nem indokolt. A sebességhatárok egységesítése csökkenti a sebességkülönbségekből fakadó forgalmi kockázatokat (balesetveszély, megnehezedő előzés). Korábban a 2500 fölötti járművekre már alacsonyabb sebességhatárok (80-70-50) vonatkoztak.

A kerékpárokra bevezetendő új sebességhatárok főként a gyalogosokkal közösen használt útszakaszokon növelik a közlekedés biztonságát.

14. §

A bekanyarodás új szabályai

(A rendelet 31. § változásai)

A módosítás előtt:

(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot, továbbá egyirányú forgalmú úton az ellenirányba kijelölt autóbusz sávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A járművel másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.

A módosítást követően:

„(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. Az egyirányú forgalmú úton az ellenirányban kijelölt autóbusz sávot és az ellenirányban kijelölt kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A járművel másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon. Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra – a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi – a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.”

A módosítás rögzíti a kerékpársáv igénybevételének szabályait bekanyarodáskor.

A módosítás előtt:

b) jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére,

c) balra bekanyarodó járművel

- az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,

- az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű

részére.

A módosítást követően:

[Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik:]

„b) jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére,

c) balra bekanyarodó járművel

ca) az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,

cb) az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos

részére.”

A módosítás alapján a gyalog- és kerékpárúton érkező járművek számára is elsőbbséget kell adni.

15. §

A párhuzamos közlekedés új szabályai

(A rendelet 36. § változásai)

A módosítás előtt:

(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely járművel szabad közlekedni; harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival szabad.

A módosítást követően:

„(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.”

A módosítás minden forgalmi sáv használatát lehetővé teszi a motorkerékpárok számára a három vagy több sávos utakon.

A módosítás előtt:

(8) Az autóbusz forgalmi sávban

a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű;

b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül

ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén (117/c. ábra) a kerékpáros,

bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt

bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,

bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve,

bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve,

bc) betegszállító gépjármű,

bd) személytaxi

közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

A módosítást követően:

„(8) Az autóbusz forgalmi sávban

a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű;

b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül

ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén (117/c. ábra) a kerékpáros,

bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt

bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,

bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve,

bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve,

bc) a betegszállító gépjármű,

bd) a személytaxi,

be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár

A módosítás a kétkerekű motorkerékpárok és kétkerekű segédmotoros kerékpárok számára megengedi az autóbusz forgalmi sáv használatát. Ezek a járművek a jelentős sebességkülönbség miatt nem lassítják a buszközlekedést.

A módosítás előtt:

(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.

A módosítást követően:

„(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást

a) a besorolás rendjét jelző tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelően kell végrehajtani, vagy

b) a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első kihajtási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.”

A veszélyes kereszteződések biztonságát látványosan javító körforgalmak esetében a megfelelő, szabályos haladási útvonalak hiányos ismerete vagy a körforgalomban és előtte feltorlódó forgalom jelent közlekedésbiztonsági kockázatot. A módosítás nyomán a helyes haladási útvonalat tábla vagy útburkolati jel is jelezheti.

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – motorkerékpárral, illetve segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha

a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és

b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”

A részletezett biztonsági feltételek fennállása esetén a forgalmi okokból álló járművek mellett vagy között a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok, az álló járművek mellett jobbról a kerékpárok előre haladhatnak. Ez akkor lehetséges, ha az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák. Ezzel elkerülhető, hogy e járművek a zöld jelzésre a környezetükben meglóduló gépkocsik közé szoruljanak, ami különösen a lassabban induló kerékpárok esetén jelenthet fokozott kockázatot.

16. §

Autópálya és autóút használatának új szabályai

(A rendelet 37. § változásai)

A módosítás előtt:

(4) Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is – kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást – tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.

A módosítást követően:

„(4) Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:

a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;

b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;

c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;

d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;

e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.”

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – csak a b)-e) pontban meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.”

A leállósáv szabályos használata érdekében a módosítás tételesen rögzíti azokat a kivételes eseteket, amelyekben egy jármű ott haladhat, megállhat vagy várakozhat. Ilyen pl. a műszaki meghibásodás vagy mentés, forgalomellenőrzés, útfenntartás vagy úttisztítás. A leállósávot a használatára jogosultaknak is a lehető legkorábban el kell hagyniuk. A pontosítás a szabálytalan leállósáv használat visszaszorítását célozza.

17. §

A vasúti átjáróban való közlekedés új szabályai

(A rendelet 39. § változásai)

A módosítás előtt:

(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett – 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint – veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.

A módosítást követően:

„(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.”

A vasúti átjárók előtt kötelezően betartandó, rögzített mértékű legnagyobb sebességet általánosabb megfogalmazás váltja fel. Ahol a választható legnagyobb sebesség meghatározása változatlanul szükséges, ott ez tábla kihelyezésével megvalósítható.

18. §

Lakó-pihenő övezetben való közlekedés új szabályai

(A rendelet 39/A. § változásai)

A módosítás előtt:

[Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet"

jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezetvége"jelzőtábláig terjedő területre-csak a következő járművek hajthatnak be:]

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi;

c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,

A módosítást követően:

[Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be:]

„b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,

c) az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,”

A módosítás a sebességhatárok egységesítésével összhangban a lakóövezetekbe való behajtást is 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegig engedélyezi.

19. §

A megállási tilalmakra vonatkozó rendelkezések pontosítása

(A rendelet 40. § változásai)

A módosítás előtt:

l) kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon;

A módosítást követően:

[Tilos megállni:]

„l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassítósávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;”

A szabályozás kerékpárúttal, gyalog- és kerékpárúttal és a rendeletmódosításban meghatározott nyitott kerékpársávval egészül ki. A tilalmat megszegve e helyeken szabálytalanul várakozó járműveket az intézkedő hatóság az üzemben tartó értesítése mellett és költségére elszállíttathatja.

A módosítás előtt:

(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

A módosítást követően:

„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”

A kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár egyes feltételek fennállása esetén (pl. a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el és a gyalogosok közlekedésére legalább másfél métert szabadon hagy) a tiltó jelzések ellenére is megállhat a járdán.

20 . §

A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szembeni magatartás új szabálya

(A rendelet 42. § változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban – egymás mellett haladó – hó eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.”

Közlekedésbiztonsági okokból indokolt a hó eltakarítását több sávban, lépcsőzetesen végző járművek előzését megtiltani, a közlekedőket a kellő követési távolság megválasztására figyelmeztetni. Külön jogszabály rendelkezhet arról, hogy az utat teljes szélességében lezáró hó eltakarító járművek időszakosan félreállva engedjék a forgalom folyamatos fenntartását, amennyiben az útviszonyok ezt lehetővé teszik.

21. §

A gyalogosokkal szembeni magatartás új szabályai

(A rendelet 43. § változásai)

A módosítás előtt:

(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének – a szükséghez képest megállással is – eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.

A módosítást követően:

„(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott

óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”

A vasúti átjárókhoz hasonlóan a gyalogos átkelőknél is általános, körülíró szabályokat megfogalmazva érdemes a sebesség körültekintő megválasztására figyelmeztetni az autósokat. Ahol ez indokolt, a közút kezelője jelzőtábla kihelyezésével korlátozhatja a gyalogos átkelőhely megközelítési sebességét. A jogszabály a korábbinál nyomatékosabban rögzíti, hogy pl. a zebra felé tartó autósok csak olyan tempóban haladhatnak, hogy még előtte képesek legyenek megállni.

A módosítás előtt:

(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos-megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.

A módosítást követően:

(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek

biztonságának a megóvására.”

A rendelet a villamos-megállóhelyek közelében kötelező fokozott figyelmet más, menetrend szerint közlekedő járművek és az iskolabusz megállóhelyeire is kiterjeszti a gyalogosok védelme érdekében.

22. §

A gyermekbiztonsági rendszerek használata és a bukósisak viselés szabályainak pontosítása

(A rendelet 48. § változásai)

A módosítás előtt:

(7) A gépkocsiban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket – a testsúlyához igazodó kialakítású – gyermekbiztonsági rendszerben kell rögzíteni. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gépkocsi első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.

A módosítást követően:

„(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek – a testsúlyához igazodó kialakítású – gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez – a vezető ülését kivéve – gyermekbiztonsági rendszer szerelhető be. Az első üléshez – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.”

A gyermekülés a jellemzően vétlen utasként balesetet szenvedő gyermekek védelmét hatékonyan szolgáló eszköz. Beszerelésének, használatának pontos módját és feltételeit rögzíti a módosítás.

A módosítás előtt:

(9) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

A módosítást követően:

„(9) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.”

Szintén közlekedésbiztonsági okokból pontosítja a rendelet a bukósisak viselésének szabályait. Egyértelműsíti, hogy az utas esetében ez saját felelőssége, és nem az üzemben tartóé.

23. §

Figyelmeztető jelzést használó járművek új szabályai

(A rendelet 50. § változásai)

A módosítás előtt:

(1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:

a) az út vagy közmű építésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járművön, továbbá a kommunális szemét szállítására szolgáló járművön, ha az munkát végez,

b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművön vagy járműszerelvényen, menet közben,

c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet vagy járműszerelvényt rendszeresen kísérő járművön kíséret közben,

d) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az járművet ténylegesen vontat,

e) a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járművön hibaelhárítás közben,

f) a radioaktív anyagot szállító járművön menet közben, illetve a szállítmányt rendszeresen kísérő járművön kíséret közben.

(2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,

a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;

b) 22 és 6 óra között – a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel – egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;

c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;

d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;

e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

(3) A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben – az általános szabályoktól eltérő – elsőbbsége nincs.

A módosítást követően:

(1) Az R. 50. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő b)-c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi b)-f) pontok számozása d)-h) pontra változik:

[A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell :]

„a) ha a jármű

aa) az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását (javítását),

ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék összegyűjtését

végzi,

b) az aa) pontban meghatározott tevékenységekkel érintett útszakaszon anyagszállítást végző járművön,

c) a járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt járművön e tevékenységek végzése közben,”

(2) Az R. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,

a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;

c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;

d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;

e) behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová egyébként behajtania tilos.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármű esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját megfelelően alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jármű nem az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végez, a jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni nem szabad.”

A módosítás pontosítja a figyelmeztető jelzés használatának szabályait, a használatot indokló tevékenységek körét. Utóbbit kiterjeszti a szelektíven gyűjtött hulladék begyűjtésére, a szabálytalanul elhelyezett járművek elszállítására és a kerékbilincsek felszerelésére. Rögzíti, hogy a figyelmeztető jelzés kizárólag az erre feljogosító tevékenység végzése közben működtethető.

24. §

Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok közlekedésének új szabályai

(A rendelet 54. § változásai)

A módosítás előtt:

(1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.

A módosítást követően:

„(1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.”

A módosítás a főútvonalak és a lakott területen kívüli utak esetében erősíti meg, nyomatékosítja a kerékpárosok jobbra tartási kötelezettségét.

A módosítás előtt:

(4) Kerékpárral

a) a kerékpársávról – kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el – vagy,

b) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.

(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.

A módosítást követően:

„(4) Kerékpárral

a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni

nem szabad.

A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.

(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.”

A módosítás előtt:

(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint

b) segédmotoros kerékpáron utast szállítani,

c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.

A módosítást követően:

„(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok – a quad és a mopedautó kivételével – közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,

b) kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani,

c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni

nem szabad.”

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 54. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte.

(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog-és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.”

A módosítás a személyszállítás tilalmát a kétkerekű segédmotoros kerékpárokra korlátozza, más kerékpárok esetében részletezi az utasszállítás feltételeit. Meghatározza továbbá, hogy a kétkerekű kerékpárok a számukra kijelölt utat mely esetekben nem kötelesek igénybe venni.

25. §

A járművek eltávolításának új szabályai

(A rendelet 59. § változásai)

A módosítás előtt:

59. § (1) A rendőrhatóság – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely

a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik;

b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(3) és (5), valamint a (8) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, illetőleg a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik;

e) kerékpárúton várakozik.

A jármű elszállítására – a rendőrhatóság értesítése mellett – az NKH regionális igazgatósága, illetőleg az út kezelője is jogosult.

A módosítást követően:

„(1) A rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely

a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,

b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

A jármű elszállításáról a közterület felügyeletnek, illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.”

(És a bicikliútról…??? KVszerk.)

A módosítás a közterület felügyeletet is feljogosítja a szabálytalanul várakozó vagy tárolt járművek elszállítására. Erre az üzemben tartó és a rendőrség értesítése mellett ad lehetőséget.

A módosítás előtt:

(3) Hatósági jelzéssel nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.

A módosítást követően:

„(3) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.”

A rendelet csökkenti a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek mellékúton történő tárolási lehetőségének időtartamát. Közterület-használati engedély nélkül a korábbi 30 helyett csak 10 napig engedi meg a rendszám nélküli járművek tárolását a mellékutakon.

26. §

Az utak igénybevételével kapcsolatos új szabályok

(A rendelet 63. § változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 63. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közúti forgalom ellenőrzése során

a) a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;

b) azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel

a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.”

A módosítás egyértelműsíti, hogy a közúti forgalom ellenőrzését végző hatóságok esetében az ellenőrző eszköz vagy jármű elhelyezkedésére bizonyos esetekben nem vonatkoznak a közúti közlekedés szabályai (pl. forgalom elől elzárt területen történő sebesség-ellenőrzés). Az ellenőrzést azonban úgy kell elvégezni, hogy az a gyalogos és járműforgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

27. §

Az úttal kapcsolatos új fogalmak

(A rendelet 1. számú függelék I. fejezet változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 1. számú függelék I. fejezete a következő h)1., h/2. és h/3. ponttal egészül ki:

„h)1. Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog-és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető.

h/2. Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jellel kijelölt útfelület.

h/3. Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”

A rendelet módosítása meghatározza a gyalog- és kerékpárút, és bevezeti a kerékpáros nyom és nyitott kerékpársáv fogalmait.

28. §

A közúti járművekkel kapcsolatos új fogalmak

(A rendelet 1. számú függelék II. fejezet változásai)

A módosítás előtt:

j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négy kerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

k) Motoros tricikli: olyan teherszállítás céljára szolgáló motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.

A módosítást követően:

[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak:]

„j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.

k) Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóriába sorolt háromkerekű és L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár.”

A módosítás előtt:

r) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg.

r/1. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

A módosítást követően:

[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak:]

„r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.

r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 1. számú függelék II. fejezete a következő r/2) és r/3) ponttal egészül ki:

[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak:]

„r/2) Quad: a külön jogszabályban

- L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár vagy

- L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár,

amely nyitott utasterű, kormányműve nem áttételes és a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.

r/3) Mopedautó: a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.”

A módosítás előtt:

y) Iskolabusz: óvodás gyermek, közoktatási intézmény tanulója szállítására rendszeresített nem menetrend szerint közlekedő autóbusz.

A módosítást követően:

[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak:]

„y) Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített és a 48 § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő autóbusz, amely a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik.”

A módosítás a kerékpár és a segédmotoros kerékpár fogalmát a kapcsolódó közösségi szabályozási gyakorlathoz igazítja. Bevezeti a mopedautó és a quad fogalmát. Az iskolabusz meghatározásának pontosításával egyértelműsíti, hogy az iskolabuszos gyermekszállításhoz kapcsolódó kiemelten magas biztonsági követelményeket csak akkor kell kötelezően alkalmazni, ha a járművet kizárólag gyermekek szállítására használják.

29. §

Út melletti létesítményt jelző új tábla

(A rendelet 2. számú függelék változásai)

Közvetlen előzmény nélküli új elem:

Az R. 2. számú függeléke a következő zs/5) ponttal egészül ki:

[Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák:]

„zs/5) „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek elhaladási sebességének ellenőrzésére sebesség ellenőrző berendezést telepítettek. Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti forgalom ellenőrzésének vége” (37. ábra) jelzőtábla jelzi.”

36. ábra

37. ábra”

A módosítás új táblát vezet be a telepített sebességellenőrző rendszerek jelzésére.

30. §

Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Kerékváros Online » KRESZ módosítás

KRESZ módosítás 2010 – kerékpárosoknak!

A módosítás előtt:

„(9) Ha az (1) bekezdés a)-d), f)-g), z/1., z/2. és z/3. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.”

A módosítás előtt:

A módosítás előtt: