A visszetett oszlopok. Fényvisszaverő, biztonságos, igényes

A pellérdi önkormányzat visszaszereltette a kerékpárút középoszlopait. Ahogy azt sokan láthatták – a kerékpárutat még így a hidegekben is rendszeresen használják a bringások -, egy csomó pollert szisztematikusan, gépekkel előre fölfegyverkezve eltávolítottak. Az ottmaradó csonkok balesetveszélyesek: már a nyáron is volt az egyiken komoly bukás, csak a véletlenen múlt, hogy kórházba nem került az áldozat. A lehullott avarban kiváltképpen észrevehetetlenek voltak a csonkok.

A lelopott poller csonkja két hete. "Látja? Nem látja? Na, látja!"

Akik levágták, eldobálták, össze-vissza kaszabolták őket, a maguk kis kényelme érdekében (vadászat, falopás, ilyesmi) szándékosan, előre megfontoltan okoztak balesetveszélyt. Köszönjük. Aminthogy azon sem ártana elgondolkodni, hogy miféle kultúra jellemzi azt az országot, amelynek autósai képtelenek fölfogni, hogy a kerékpárút a gyermekek, asszonyok és – igen – saját maguk biztonsága, örömkerékpározása érdekében épül, és bizony őmiattuk kényszerülnek az építők nem is kevés pluszköltségre. Ezeknek az őmiattuk emelt oszlopoknak ütköznek a gyerekek a bringázni tanulásuk során, amint ez nemegyszer előfordult itt is. Ezt is köszönjük!

A tél eleji karbantartás részeként a kiskert-tulajdonosok számára a hosszú korlátokban átjárót vágtak, így a kiskertekbe tartó gyalogos-kerékpáros forgalom sokkal kulturáltabban bonyolódhat le.

Összességében a kerékpárút újra teljesértékűen használható, és ezt nem is kevesen ki is használják.

srá

Hideg, ködös, igazi januári napon indultunk Villányba hogy végigjárjuk a leendő Villány Nagyharsány bringaút tervezett nyomvonalát. Ennek az útnak is régóta húzódik a sorsa, most azonban úgy tűnik, hogy végre a csillagok állása is megfelelő lesz, és nem sokára az autóktól védetten lehet kerekezni a két település között.

Erre fog haladni:

Egyesületünket idén év elején kereste meg az engedélyezési terv készítője,  melyet Molnár István tervező,  illetve a Viaprodukt Kft., hogy véleményünkkel segítsük a terv tökéletesítését.  A bejárás tapasztalatai nyomán készült szakvéleményünket innen lehet letölteni pdf formátumban.

Néhány fotó a bejárásról:

CsImi írása a szegedibicaj.blog.hu-n a kezdetektől követi egy tipikus magyar bringaút és használóinak sorsát. Van benne minden ami kell egy jó regényhez: vér, szenvedés, izgalmas fordulatok, emberi drámák. Egy különbség van, hogy ezt a regényt a valóság írta…

A folytatáshoz kattints ide

Fotó: CsImi

A polgármesteri beszéd. 200 méterre már áll az alap

Mondjuk nem egészen így történt, de amit láttam, azért megérte kitekerni Pellérdre. Nem kicsit: nagyon megérte.

Az első meglepetés: rengeteg autó és elegáns ember, és mindössze öten vagyunk kerékpárral. A sajtó csinos fotósa komoly erőket mozgat meg, hogy tömegként láttathasson bennünket a polgármesteri beszéd alatt. A polgármester számokat sorol és kivitelezőt dícsér. Utóbbinál csöndben morgok, mert a Víznyerőn jöttem, ahol a Pécsi víz hídját ugyan leterítették és végre sima és kemény, de a földút fölvágva kegyetlenül. Az utóbbi két év a pécsi köztereken és az Orfű felé készülő kerékpárút után a földmunkagépek inkább a teszetosza pusztítás képeit hívják bennem elő, de erre még visszatérek majd. Most a beszéd.

Most még csak autók

Megnyitóra szólt a meghívó, de ez voltaképpen csak alapkőletétel. Most kezdik az út építését. Dobogóra lép az ötletadó, Szczaurski József volt önkormányzati képviselő, a pellérdi Gazdakör kft. feje, és amit mond, az nagyívű lehetőséget vetít a szépszámú megjelentek elé. Mert teljesen logikus: a pécsi szakaszt be lehetne vinni a régi vasút nyomvonalán tovább, egészen a Főpályaudvarig, és a másik irányban le lehetne vinni a falvakon át, mesés tájon Harkányig, vagy még tovább.

Pécs és a Három folyó kerékpáros túraútvonal összekötése, amit vizionál. A vízió azonban nagyonis reális előnyökkel kecsegtet: kisfalvak turisztikai célként való megjelenése és fölemelkedése, Pécs vonzó turistacélként való megfogalmazása, egy európai szintű gondolat.

A tömeg elindul az állófogadás felé, azonban bennünk alábbhagy a bátorság – mégiscsak bringásruhában vagyunk -, és hárman elindulunk a Víznyerő útjain. Az építőmunkások állítása szerint ugyanis alig 200 méterre az ünnepségtől már aszfalt van az úton. A szokásos városi legenda, legyint erre Ács Petya, és vezet bennünket a pengegumis cangájával a vizenyőn. Irány a középső szakasz.

Így néz ki egy kerékpárút-alap

Amit ott látok, attól elakad a szavam. Merthogy az odáig rendben, hogy ha vasúti töltésen épül a bringaút, akkor van már egy stabil, biztos ágyazat, amire lehet építeni. Itt azonban a régi, már gödrös ágyazatot föltükrösítették és zúzottkő került rá, de úgy tömörítve, hogy stabilabban tartja a kerékpárt, mint a nemrég bejárt orfűi nyomon Szárazkút körül az ún. kötőréteg. Alap, nézek rá elhűlten: valódi alap! Kerékpárút alatt! De nincs igazam. Ez ugyanis csak az ágyazat. Kicsivel odébb már látható az alap: 5-10 centis beton a szilárdra tömörített kövön. Kezdem elhinni, hogy a kivitelező komolyan gondolja a polgármesteri beszédben idézett öt év garanciát.

Amely polgármesteri beszédben amúgy más is szerepel. Tervek: pihenőhelyek, kerékpártárolók, (bringa)sporthoz infópontok a későbbiek során. Itt, a gépek zajától kicsit távolabb, amíg másodszor és harmadszor is hitetlenkedve végigtekerünk a masszív betonon, kezdem elhinni, amit mondott. És aztán visszafelé, már a Víznyerő földútján újra megakad a szemem azon, hogy a legnagyobb pocsolyák mellett valaki átvágta az út peremét, a víz lefuthatott, és szinte száraz kerékkel (na jó…) lehet betekerni Pécsre. És erről eszembe jut a beszéd egy másik részlete: az út takarítása, ami fák között fut, Pellérd feladata, és erre évről évre költséget kell elkülönítenie. Ahogy a víz levezetését elnézem, ezek a pellérdiek képesek rá, és még a végén tényleg gondozni fogják az utat.

A tömörített kőágy már most jobban tartja a cangát, mint másutt az aszfalt kötőréteg

Végezetül néhány szám. A most elkészülő nem egészen 4 km-es szakasz 154 millió forintba kerül. Ebből 23 milliót Pellérd áll. Nem állhatom meg, hogy összehasonlítást tegyek: az előzetes becslések szerint 30-40 millióból megoldható lenne, hogy a megépülő út ne szintben keresztezze a gyilkos forgalmú DNy-i elkerülőt, hanem egy “okos műtárgyon” alatta menjen át. Erre – az elkerülő Kovácstelep alatti kereszteződésében tavaly elütött és röptében meghalt kerékpáros esetét meggondolva is – létkérdés, hogy költsön Pécs városa, még mielőtt gyermekhalál tenné az ötletet vörös jelek közé. A pellérdi kerékpárútnak ugyanis odáig csodálatos a vonalvezetése: egészen biztos, hogy megnő rajta a Víznyerőn már most is jelentős (kis)kamasz bringaforgalom.

Tükör által homályosan. A táj télen-nyáron szépségekkel teli

Újra számok. Az út két méter széles lesz és kétoldalt fél-fél méter zúzottkő-padka szegélyezi majd. Napi 500 kerékpárosegységgel számolnak a döntéshozók, azaz nagyjából 200-250 ember fogja naponta használni az utat. Ha ezt csúcsidőre bontom, akkor a két méter meglehet, kevés, de ha úgy készül el a zúzottkő padka is, ahogy az eddigiek, akkor nagyonis elég lehet. Jövő év március 31. a munka befejezésének és május 30. a műszaki-jogi átvétel határideje.

Az út a jelen tervek szerint egy éles jobbkanyart véve az elkerülő mellett folytatódik majd. Ám tegye; ha nem szintben érnek át rá a kerékpárosok, akkor már jó, és bízzunk benne, hogy Pécs hamarosan tovább tudja építeni egyenesen az Extrémsportpálya és a Főpályaudvar felé. Ha így, akkor megvalósul Ács Petya gondolata, aki a PeReC pellérdi bringaklub nevében beszélt: a kapcsolat Pellérd és a pécsi belváros, valamint Kertváros és Urán között.

Simor Árpád

Évtizedek után úgy látszik, hogy a város vezetése komolyan veszi a kerékpározásban megtestesülő lényegi közlekedési alternatívát, és gyűjti az információkat, miképpen tehetné a várost élhetőbbé a közlekedés olyan fejlesztésével, amelyben a bringázás fontos szerephez jut.

Csakhogy a bringás mozog, nehéz megszámolni. Amellett a bringás vagy csak készenlétben tartja a cangát, hátha módja lesz egyszer használni, vagy rejtekutakon jár, vagy… sok lehetőség van.

Itt és most viszont föltesszük a kérdést: vajon ki merre menne kerékpárral? Munkába, iskolába, óvodába, (be)vásárolni, okmányirodába, pontyosvesszőt tenni a Malomvölgyi tó vizére – bármiért? Várjuk az ötleteket itt a KerékVárosban, de a személyes e-maileken is.

A gondolkodást megkönnyítendő alább fölsorolunk pár ötletet. Útvonalakra és “keramódokra” (a szakszavakat kedvelő ínyenceknek: intermodalitásokra). Először lássuk, merre is volna fontos, hogy a városban kerékpárral jól és biztonságban járható “főutak” készüljenek. Szerintünk ezek közül a legfontosabbak:

A Belváros. A Széchenyi tér kiemelkedő kerékpáros csomópont, és fontos volna a belvárosi egyirányú utcák kerékpározásra való kijelölése. Ám ezek az utcák szűkek. Jobb volna a Király utcát használni kerával, egyúttal a baromorcájú módon a gyalogosokat riogató kétkerekű hazardőröket keményen büntetni? Vagy nem? Sakkozzunk: pusztuljon a gyalog?

Belváros – Budai vám. Megoldatlan szakaszok, veszélyes kereszteződések. Fontos volna valóban eljutni bringával a Belvárosba a Budai vámtól?

Belváros – Pote. Egyetemisták! Hiányzik nektek a Hungárián az összeszorított foggal centikre előzgető bömcsis?! Vagy jobb volna a Nagy Jenő utcát cangabaráttá tenni? Kijutni a Szigeti úton a FEEk-re is, meccsre is?

A K20 befejezése a hiányzó szakaszok bepótlásával (ennek a kerékpárútnak is de szép neve van… szal ez vezet a Domustól az Urán buszvéghez), a K1 rá- [vissza-] kötésével a Domusnál (valljuk be, ez a K1 név se rossz… a Domustól vezet Kertvárosba, majdnem a Nevkóig, sőt: ki a Malomvölgybe!). Némi állapotjavítással, hogy ne kelljen már annyi, a kátyúkon kivert protkón áttekerni, hm? Vagy necces?

Nyugati városrész – Cserkút. Na, ez végképp állat. Kerával eljutni a barkácsáruházakig, pláne a Munkaügyi Központig – na neee. Ezt ugye senki sem gondolja komolyan!Budai vám – Kozármisleny. Misleny jólmenő település, sokan járnak Pécsre, miért ne tehetnék ezt akár kerával is? És ez lehetne egy frankó bringatúra-vonal kezdete is: a Villány-Siklós Borút felé akár. Figyelem: a kerékpár jármű, vezetni nem szabad alkoholos befolyásoltság alatt. A pincék így csak mint végcél tekinthetők!

Budai vám – Bogád. Bogádra sokan költöznek Pécsett dolgozók, iskolába járók. Vagy kevesen?

És vázlatosan: Budai vám – Árpádtető (> Mecsextrém); Cserkút – Szentlőrinc (>> Ormánság); K1 – Verseny u. – PEEX – Pellérd – Görcsöny (>> Ormánság).

Az ínyenceknek fölkínáltuk az intermodalitást. Ez a randa szakszó nem mást takar, mint azt, hogy amikor az ember el akar jutni valahonnan valahová, akkor többféle eszköz, azaz közlekedési mód közül válogathat. Megteheti ugyan, hogy foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz az egyetlenegyhez, amit szűk kis agya hűvöséből előbányásznia sikeredett – mindannyian ismerjük az Énabarom típusú béemvén a gyereket az agglomerációból a Mátyásba hurcibáló szülő esetét, de már ugyan ne ez legyen a cél. Vagy mégiscsak ez legyen?

Jól kitalált városokban a (közlekedési)mód-váltásokat ötletes megoldásokkal segítik. A közlekedésimód-váltás pedig maga az intermodalitás. Erre két ötlet alább.

A P+R fogalmát mindenki ismeri: Park’n'Ride: parkolj és utazz. A B+R, Bike’n'Ride még nem annyira ismert. Ám létezik. Sőt: passzív és aktív válfaja is ismert. Passzív formájában betekerek a vasút- (HÉV-, metró-, satöbbi) állomásra, leteszem a cangát egy őrzött helyen, fölszállok az elővárosi vasútra, bebuszozok a munkahelyemre és hazafelé visszagöngyölítem ezt az egészet. Aktívan a bringázz és utazz azt jelenti, hogy a buszvégen fölcsatolom a cangát a buszra (peron, buszeleji sínek, tudomisén), a célnál leveszem és tekerek tovább.

Mármost az a nagy kérdés, hogy Pécsett melyiket és mikor és főleg hova.

Nem győzzük eleget mondani, hogy végre megtörtént az, amire két évtizede (vagy több) várnak a pécsi bringások: esély van arra, hogy a város közlekedését úgy alakítsák ki az erre hivatott szakemberek és politikusok, hogy az mindenkinek jó legyen. Fontos, hogy megismerjék a kerékpárral közlekedők és a bringával suliba járás lehetőségére csak mint a távoli meleg foszlócskalács ígéretére vágyón tekingetők véleményét a döntéshozók.

Csekélyértelmű medvebocsként úgy véljük, a demokrácia nem a fellengzős elveken, hanem azon múlik, hogy miként tudjuk mindennapi dolgainkat felelős állampolgárként megoldani. Erre most esély kínálkozik. Fontos, hogy ne szalasszuk el. Minden bringás véleménye lényeges, és itt a fórum a Kerékvároson, ahol el lehet és el kell mondani.

Simor Árpád

A kerékpárút a Harkányt megkerülő út déli végében lévő körforgalom előtt kezdődik, az egykori Harkány – Drávaszabolcs (Donji Miholjac) vasút nyomvonalán és Drávaszabolcs településjelző tábla előtt fejeződik be. Nyomvonala az 58-as úttal párhuzamosan, annak keleti oldala mentén halad. Szépséghibája a létesítménynek, hogy a meglévő Siklós-Harkányi kerékpárút hálózat és az új út közötti fél kilométeres szakasz nem épült meg.

A létesítmény műszaki átadása korábban már megtörtént, a forgalomba helyezési eljárásra 2009. május 12-én került sor. Értesüléseim szerint a meglévő és az új kerékpárút közötti fél kilométeres hiányzó szakasz megépítésére hamarosan sor kerül. Ennek elkészültével mintegy 16 km-es összefüggő kiépített kerékpárút hálózat áll rendelkezésre Siklós-Harkány körzetében.

Seregélyes Ede

A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás támogatást nyert el egy Orfű térségi fejlesztési témájú pályázatban, melynek része az Orfűre tervezett aquapark és a megyei sporttábor kialakítása mellett a mintegy 12 kilométer hosszú, Pécs-Orfű kerékpárút is 450 milliós költségvetéssel.

Mint ismeretes, a pécsi bringások kedvelt uticélja az Orfűi tavak környéke, tavasztól őszig megszokott látvány a szerpentinen Remeterét felé kapaszkodó bringás. Problémát okoz azonban a keskeny és forgalmas autóúton a kerékpár és az autó együttese.

1997-ben a Föld Napi kerékpáros felvonuláson 221 bringás tekert ki Orfűre és kérte aláírásával a kerékpárút megépítését. A Pécs-Orfű kerékpárút első tanulmánytervét a Pécsi Túrakerékpáros Klub útvonal javaslatai alapján a Környezetünkért Közalapítvány készíttette ugyanebben az évben.

Pécsről egyébként a szélrózsa bármelyik irányában indulva szinte csak egy- vagy kétszámjegyű főútvonalon lehet kijutni, ami komolyan hátráltatja a kerékpártúrák szervezését. A tervezett kerékpárút erre is részleges megoldást ad.