Évtizedek után úgy látszik, hogy a város vezetése komolyan veszi a kerékpározásban megtestesülő lényegi közlekedési alternatívát, és gyűjti az információkat, miképpen tehetné a várost élhetőbbé a közlekedés olyan fejlesztésével, amelyben a bringázás fontos szerephez jut.

Csakhogy a bringás mozog, nehéz megszámolni. Amellett a bringás vagy csak készenlétben tartja a cangát, hátha módja lesz egyszer használni, vagy rejtekutakon jár, vagy… sok lehetőség van.

Itt és most viszont föltesszük a kérdést: vajon ki merre menne kerékpárral? Munkába, iskolába, óvodába, (be)vásárolni, okmányirodába, pontyosvesszőt tenni a Malomvölgyi tó vizére – bármiért? Várjuk az ötleteket itt a KerékVárosban, de a személyes e-maileken is.

A gondolkodást megkönnyítendő alább fölsorolunk pár ötletet. Útvonalakra és “keramódokra” (a szakszavakat kedvelő ínyenceknek: intermodalitásokra). Először lássuk, merre is volna fontos, hogy a városban kerékpárral jól és biztonságban járható “főutak” készüljenek. Szerintünk ezek közül a legfontosabbak:

A Belváros. A Széchenyi tér kiemelkedő kerékpáros csomópont, és fontos volna a belvárosi egyirányú utcák kerékpározásra való kijelölése. Ám ezek az utcák szűkek. Jobb volna a Király utcát használni kerával, egyúttal a baromorcájú módon a gyalogosokat riogató kétkerekű hazardőröket keményen büntetni? Vagy nem? Sakkozzunk: pusztuljon a gyalog?

Belváros – Budai vám. Megoldatlan szakaszok, veszélyes kereszteződések. Fontos volna valóban eljutni bringával a Belvárosba a Budai vámtól?

Belváros – Pote. Egyetemisták! Hiányzik nektek a Hungárián az összeszorított foggal centikre előzgető bömcsis?! Vagy jobb volna a Nagy Jenő utcát cangabaráttá tenni? Kijutni a Szigeti úton a FEEk-re is, meccsre is?

A K20 befejezése a hiányzó szakaszok bepótlásával (ennek a kerékpárútnak is de szép neve van… szal ez vezet a Domustól az Urán buszvéghez), a K1 rá- [vissza-] kötésével a Domusnál (valljuk be, ez a K1 név se rossz… a Domustól vezet Kertvárosba, majdnem a Nevkóig, sőt: ki a Malomvölgybe!). Némi állapotjavítással, hogy ne kelljen már annyi, a kátyúkon kivert protkón áttekerni, hm? Vagy necces?

Nyugati városrész – Cserkút. Na, ez végképp állat. Kerával eljutni a barkácsáruházakig, pláne a Munkaügyi Központig – na neee. Ezt ugye senki sem gondolja komolyan!Budai vám – Kozármisleny. Misleny jólmenő település, sokan járnak Pécsre, miért ne tehetnék ezt akár kerával is? És ez lehetne egy frankó bringatúra-vonal kezdete is: a Villány-Siklós Borút felé akár. Figyelem: a kerékpár jármű, vezetni nem szabad alkoholos befolyásoltság alatt. A pincék így csak mint végcél tekinthetők!

Budai vám – Bogád. Bogádra sokan költöznek Pécsett dolgozók, iskolába járók. Vagy kevesen?

És vázlatosan: Budai vám – Árpádtető (> Mecsextrém); Cserkút – Szentlőrinc (>> Ormánság); K1 – Verseny u. – PEEX – Pellérd – Görcsöny (>> Ormánság).

Az ínyenceknek fölkínáltuk az intermodalitást. Ez a randa szakszó nem mást takar, mint azt, hogy amikor az ember el akar jutni valahonnan valahová, akkor többféle eszköz, azaz közlekedési mód közül válogathat. Megteheti ugyan, hogy foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz az egyetlenegyhez, amit szűk kis agya hűvöséből előbányásznia sikeredett – mindannyian ismerjük az Énabarom típusú béemvén a gyereket az agglomerációból a Mátyásba hurcibáló szülő esetét, de már ugyan ne ez legyen a cél. Vagy mégiscsak ez legyen?

Jól kitalált városokban a (közlekedési)mód-váltásokat ötletes megoldásokkal segítik. A közlekedésimód-váltás pedig maga az intermodalitás. Erre két ötlet alább.

A P+R fogalmát mindenki ismeri: Park’n'Ride: parkolj és utazz. A B+R, Bike’n'Ride még nem annyira ismert. Ám létezik. Sőt: passzív és aktív válfaja is ismert. Passzív formájában betekerek a vasút- (HÉV-, metró-, satöbbi) állomásra, leteszem a cangát egy őrzött helyen, fölszállok az elővárosi vasútra, bebuszozok a munkahelyemre és hazafelé visszagöngyölítem ezt az egészet. Aktívan a bringázz és utazz azt jelenti, hogy a buszvégen fölcsatolom a cangát a buszra (peron, buszeleji sínek, tudomisén), a célnál leveszem és tekerek tovább.

Mármost az a nagy kérdés, hogy Pécsett melyiket és mikor és főleg hova.

Nem győzzük eleget mondani, hogy végre megtörtént az, amire két évtizede (vagy több) várnak a pécsi bringások: esély van arra, hogy a város közlekedését úgy alakítsák ki az erre hivatott szakemberek és politikusok, hogy az mindenkinek jó legyen. Fontos, hogy megismerjék a kerékpárral közlekedők és a bringával suliba járás lehetőségére csak mint a távoli meleg foszlócskalács ígéretére vágyón tekingetők véleményét a döntéshozók.

Csekélyértelmű medvebocsként úgy véljük, a demokrácia nem a fellengzős elveken, hanem azon múlik, hogy miként tudjuk mindennapi dolgainkat felelős állampolgárként megoldani. Erre most esély kínálkozik. Fontos, hogy ne szalasszuk el. Minden bringás véleménye lényeges, és itt a fórum a Kerékvároson, ahol el lehet és el kell mondani.

Simor Árpád

A kerékpárút a Harkányt megkerülő út déli végében lévő körforgalom előtt kezdődik, az egykori Harkány – Drávaszabolcs (Donji Miholjac) vasút nyomvonalán és Drávaszabolcs településjelző tábla előtt fejeződik be. Nyomvonala az 58-as úttal párhuzamosan, annak keleti oldala mentén halad. Szépséghibája a létesítménynek, hogy a meglévő Siklós-Harkányi kerékpárút hálózat és az új út közötti fél kilométeres szakasz nem épült meg.

A létesítmény műszaki átadása korábban már megtörtént, a forgalomba helyezési eljárásra 2009. május 12-én került sor. Értesüléseim szerint a meglévő és az új kerékpárút közötti fél kilométeres hiányzó szakasz megépítésére hamarosan sor kerül. Ennek elkészültével mintegy 16 km-es összefüggő kiépített kerékpárút hálózat áll rendelkezésre Siklós-Harkány körzetében.

Seregélyes Ede

A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás támogatást nyert el egy Orfű térségi fejlesztési témájú pályázatban, melynek része az Orfűre tervezett aquapark és a megyei sporttábor kialakítása mellett a mintegy 12 kilométer hosszú, Pécs-Orfű kerékpárút is 450 milliós költségvetéssel.

Mint ismeretes, a pécsi bringások kedvelt uticélja az Orfűi tavak környéke, tavasztól őszig megszokott látvány a szerpentinen Remeterét felé kapaszkodó bringás. Problémát okoz azonban a keskeny és forgalmas autóúton a kerékpár és az autó együttese.

1997-ben a Föld Napi kerékpáros felvonuláson 221 bringás tekert ki Orfűre és kérte aláírásával a kerékpárút megépítését. A Pécs-Orfű kerékpárút első tanulmánytervét a Pécsi Túrakerékpáros Klub útvonal javaslatai alapján a Környezetünkért Közalapítvány készíttette ugyanebben az évben.

Pécsről egyébként a szélrózsa bármelyik irányában indulva szinte csak egy- vagy kétszámjegyű főútvonalon lehet kijutni, ami komolyan hátráltatja a kerékpártúrák szervezését. A tervezett kerékpárút erre is részleges megoldást ad.