Túraútvonal javaslat, vázlatterv                       Pécsi Túrakerékpáros Klub

 

 

Hogyan  utaztak  száz évvel ezelőtt  a pécsváradiak Bajára?

                                      – avagy a legrövidebb út bringával a Dunához

 

https://www.kerekvaros.hu/hogyan-utaztak-szaz-evvel-ezelott-a-pecsvaradiak-bajara

 

A Bajai híd megépítése (1908) és a Pécs-Bátaszék vasútvonal létesítése (1911) előtt a Báta és Szeremle közötti révátkelés volt a legrövidebb út az Alföldre:

 

De még a híd és a vasút megépítése után is nagy forgalom lehetett erre, talán azért mert a vasúti hídon nem lehetett szekérrel átmenni – legalábbis erre utal, hogy Bátától a Duna partjáig 1913-ban bazaltkövekkel kirakott utat építettek 2,5 km hosszban:

 

 

 

Honnét hozhattak ennyi követ? És kik rakhatták le, kézzel egyenként egymáshoz illesztve a köveket?

 

Száz év elteltével is jó állapotban van az út, pedig szántóföldekre visz, traktorok járnak rajta

(…és itt most nem teszünk semmiféle összehasonlítást a pécsi EKF 2010 „közterek és parkok felújítása” c. projekt 
Ferencesek utcája Szent István tér felőli vége burkolat kialakításával…)

 

Báta a középkorban híres vásártartó hely volt, gazdag település, fontos rév és kikötőhely a Dunán, 1526-ban a mohácsi csata előestéjén itt tartottak országgyűlést – de azzal, hogy a XX században a vasútvonalat Bátaszék felé vitték és nem itt, hanem a Gemenci ártéren építették meg a töltést és a hidat – eldöntötték a későbbi sorsát.

 

Visszatérve a pécsváradi utazókhoz, hogyan jutottak el Pécsváradról Bátára?

 

Palotabozsok és Báta között még ma is megvan az a földút, amit később kihagytak a közúthálózat-fejlesztésből:

 

… és ma már csak néhány kósza pécsi túrakerékpáros jár erre :-))

 

 

A földúttól északra jelölt „egyvágányú vasútvonal” – az egykori Pécs-Bátaszék vonal – ma már sajnos szintén csak történelem…

 

 

A Bátai belvíz-átemelőnél rátérhetünk a Gemenci árvédelmi töltésen kijelölt kerékpárútra

(tényleg ezen a kapun kell átmenni!).

 

 

fer